Linda Kasabian volt Charles Manson barátnője és a sofőr, amikor a hírhedt tömeggyilkos megölte Sharon Tate színésznőt, Roman Polanski feleségét...Innét a zenekar neve. Az 1999-ben alakult angol banda túl van számos díjon, turnén, rajongók tízezreit tudhatják magukénak - ide sorolja magát az ex-Oasis testvérpárja és a Stone Roses tagjai is.
Karrierjük egy időben indult a 2000-es évek elején menővé váló indie vonallal, de semmiképp sem sorolhatók a retro new wave szcéna bandái közé, sokkal inkább a pszihedelikusabb, az Arcade Fire és a Primal Scream által is képviselt vonal az övék.
Az idei Sziget csütörtöki napjának általam leginkább várt bandája voltak ők. És talán ez volt a legnagyobb csalódás - tehet róla a vacak hangosítás, a fáradtság, vagy simán nem volt meg a kellő hangulat a részemről (esetleg mind így együtt), de szabályosan végigszenvedtem azt a koncertet. Ez volt az oka annak, hogy amikor megláttam a Guardian zeneblogjában a Days Are Forgotten című számot, először meg sem hallgattam...Majd a youtube kidobta ajánlónak a címadó Velociraptor!-t. Győzött a kiváncsiság, meghallgattam és kárpótolva lettem a vacak Sziget koncertért.
A szeptember 19-én megjelent Velociraptor! a Kasabian sorban 4. lemeze és a 2011-es év eddigi egyik legjobbja. Pontosabban az első fele annyira tökéletes, hogy feledteti a rutinból lenyomott utolsó 4 számot. Kezdődalként a Let’s Roll Like We Used To a 70-es évek James Bond filmjeinek hangulatát hozza, majd jön a Days Are Forgotten, mint amolyan tökéletes indie szám (az ilyenekért volt ez évekig a kedvenc műfajom), a Goodby Kiss szintén ez az irányvonal, majd a La Fee Verte jön, ami ismét a 70-es évek filmezenéit juttatja az eszembe (ez valóban egy filmhez, a London Boulevard-hoz lett írva), a Velociraptor!-al becsatlakoznak Nagy Britannia és a rockzene nagy dinoszauruszai mögé, az Acid Turkish Bath az elektronika és a kelet találkozása, majd jön keleti vonal nélkül, de annál több elektronikával az I Hear Voices (itt erős a new wave hatás), ezt pedig 4 amolyan töltelékszám követi (Re-wired, Man Of Simple Pleasures, Switchblade Blues, Neon Neon).
Kinek ajánjuk: a megrögzött indie és gitárzene rajongóknak. Akinek bejött az előző 3 album, ebben sem fog csalódni!
A teljes album meghallgatható itt. Jó szórakozást kívánunk!
Utolsó kommentek